Megváltozott fogyasztói szokásaink, de főleg az ipar fejlődése következtében egyre több olyan anyaggal találkozunk az általunk vásárolt termékekben, amelyek – szemben nagyszüleink hulladékával – már nem bomlanak le, a környezet nem képes a hatásukat elviselni, vagyis szennyezik a talajt, a vizet. Veszélyes hulladékok keletkezhetnek a háztartásban, de az ipari termelés maradékaként is. Néhány példa a veszélyes tulajdonságra és az […]
A nem veszélyes hulladékok közül a háztartási hulladék után az építési és bontási hulladék keletkezik a legnagyobb mennyiségben. Éves szinten körülbelül 10 millió tonna kerül lerakásra (ebből 7 millió tonna a kitermelt talaj), mégpedig a legtöbb helyen a háztartási hulladékkal vegyesen. A jelenlegi minimális (1-2 %-os) hasznosítási arány növelése érdekében a jövőben ezen hulladékfajta részére […]
A települési hulladékok legjellemzőbbje a háztartásokban (az életvitellel, lakossági beszerzésekkel kapcsolatos, illetve a lakások, a kert és személygépkocsi „működtetése” során) szokásosan keletkező hulladékok. Magyarországon évente 4,6 millió tonna (24 millió m3) települési szilárd hulladék keletkezik, azaz egy lakosra évi 460 kg hulladék jut, ami tartalmazza az intézmények hulladékát is. Ez a mennyiség folyamatosan nő, elsősorban a térfogat, vagyis […]
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. sz. törvény, megadja a hulladékok hivatalos definícióját és azokat tizenhat kategóriába sorolja (Q1 – Q16). A különféle hulladék-besorolási kategóriák azok beazonosítása szempontjából (a törvény tárgyi hatálya) bírnak jelentőséggel. Az egyik jellemző csoportosítás a hulladékkeletkezés helyére összpontosít. Ilyen szempontbók beszélhetünk termelési és települési (kommunális) hulladékokról. Mindkettő tovább pontosítható. A termelési hulladék különféle gazdasági ágazatokból […]
Konténer típusok: Nyitott konténerek: Zárt konténerek:
Innentől kezdve fogunk posztolni írásokat a konténerezés rejtelmeiről, és általában azokról a kérdésekről, amelyeket gyakran feltesznek az ügyfeleink.
